Valamennyiünknek, rendezvényszervezéssel foglalkozóknak komoly és állandó stresszforrás, hogy a megálmodott, és természetesen korszakalkotó programnak, amin dolgozunk, hetek, hónapok, netán évek óta, lesznek-e látogatói. Ha mi, akik már évek óta csináljuk, nem is rágjuk emiatt tövig a körmünket, épp elég energiát von el egyéb feladatoktól a rendezvények marketingje, reklámozása, népszerűsítése, vagy a mágiával azonos közönségszervezés.
De tényleg, min múlik a siker, mitől függ a résztvevők száma? E körben tervezek ezzel a bejegyzéssel elindítani egy elmélkedő-vitatkozó sorozatot itt. Azaz: Marketingelmélet a kultúraszervezés gyakorlatában, ilyen csúnyán, szebben fogalmazva Vigyázat, csalok.
Először is: sokakat talán pont ez ijeszt el, az a tévhit, hogy a marketing egyenlő a csalással, a tények meghamisításával. Pedig nem minden teleshop! A modern marketingfelfogás szerint, és ez különösen igaz a kulturális marketingre, az sokkal több mint egy eszközrendszer, az inkább egyfajta szemléletmód és magatartásforma, értékrend, szellemiség és elkötelezettség, mely kiterjed a szervezet minden szereplőjére. A dolog akkor kezd hatni és működni, ha az ember tudatosan és őszintén törekszik arra, hogy ez a szemléletmód a szervezet egészét áthassa, minden dolgozót.
Ennek sok eleme van, amit majd a következőkben fogok írni, pár példa, rendszertelenül, csapkodva: arculat, belépőjegy, önkép, protokoll, sajtó, reklám, plakát, grafika.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése